Végelszámolás

A végelszámolás tárgya, a végelszámolás kezdetén a cég rendelkezésére álló, illetve a végelszámolási eljárás alatt szerzett vagyon, bizonyos törvényi kivételekkel csökkentett része. A végelszámolás kezdete a végelszámolásról rendelkező határozat kelte. Végelszámolás alatt álló vállalkozás esetében nevében „v.a.” toldattal kell tudatni a cég státuszát.

A végelszámoló a végelszámolás alatt fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni, az általa okozott kárért a polgár jog általános felelősségi szabályai szerint felelős. Ha munkáját alapos ok nélkül késlelteti, díjazását csökkenteni lehet, vagy akár meg is lehet vonni.

A végelszámolónak a közzététel után értesítenie kell a végelszámolás megindításáról: az ingatlanügyi hatóságot, e nyilvántartást vezető szervezetet, a vámhatóságot, állami adóhatóságot, nyugdíjpénztárat, az engedélyező hatóságot, az állami munkaerő-piaci szervezetet, az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn környezeti károsodások, a cég bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet, a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő társadalmi szervezeteket, alapítványokat, és a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.

A végelszámoló a végelszámolás alatt a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és a cég működését megszünteti.

El lehet rendelni, hogy a végelszámolás alatt a cégvagyont meghatározott részét csak nyilvános pályázat útján lehessen értékesíteni. Ha előreláthatólag sokáig fog tartani a felszámolás, lehetőség van a tevékenység ideiglenes folytatására is.

A hitelezők a céggel szembeni követeléseiket, a végelszámolás alatt annak megindítását követő 40 napon belül kötelesek bejelenteni. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Ha nem jelentik be, az nem jár automatikus jogvesztéssel, azonban kedvezőtlenebb szabályok alapján fogják követeléseiket elbírálni. A végelszámoló jegyzéket készít a követelésekről, és benyújtja a cégbírósághoz, ami nyilvánosságra hozza azt. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti. Ha a végelszámoló jegyzékkészítési kötelezettségét elmulasztja, akkor, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál. Ilyen esetben a bíróság a végelszámolót felhívja a mulasztás pótlására, vagy ennek eredménytelensége esetén 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújthatja. A vitatott követeléseket perben lehet visszaszerezni a végelszámoló ezeknek fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.

Ha a végelszámoló a végelszámolás alatt azt állapítja meg, hogy nincs elég vagyon a hitelezők kielégítésére, és a hiányzó összeget nem teljesítik a tagok meghatározott időn belül, a végelszámoló köteles benyújtani a felszámolási eljárásra irányuló kérelmét. A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető.

A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Olyan vagyoni értékű jog esetében, amely nem engedhető át harmadik személynek (pl. szabadalmi jog), a végelszámoló köteles felmondani a szerződést. Bizonyos szerződések esetében a végelszámoló nem élhet azonnali felmondási, illetve elállási jogával, így például: természetes személynek lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében. Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másikat kártalanítani kell. Egyéb járadékszerű kötelezettségek esetében a végelszámoló egy összegű kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal. Az esetlegesen felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségekre a végelszámolónak tartalékot kell képezni, és ennek rendezésével egy harmadik személyt kell megbízni. A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni.